(XVI. századi kandalló a képen)

KANDALLÓK

(Az inerneten megtaláható kandallók, kályhák, kemencék és egyéb tűzhelyek mindegyike megvalósítható!!)

A tűzhelyek közül talán a kandalló az egyetlen, ami mind esztétikájában, mind funkcionálisan követte a fejlődést, s mára már nem azok a tulajdonságok jellemzőek rá, mint a középkori kandallókra. Régen kb. 20% hatásfokkal dolgoztak. Ma már önálló voltukban is képesek a megfelelő hőszükségletet adni, persze megfelelő méretezési ill. technikai tényezőkkel. Régebben a várkastélyokban még nagy bundákkal takarózva ültek a kandalló előtt, és előfordult az is, hogy a terem sarkában fagypont körüli volt csak a hőmérséklet - és a kandalló így is egy fél erdő tüzelőanyagát  felemésztette. Tehát az esztétikán kívül a klasszikus nyitott kandalló hőteljesítménye elenyésző, ráadásul a tűz állandó felügyeletet igényelt.

1970 körül Franciaországban létrehozták a zárt öntvény tűztereket, melyeket tulajdonképpen ma is használunk annyi eltéréssel, hogy az utóbbi években már hőcserélő dobokkal légfűtés, ezenkívül ventillátoros befúvás és központi fűtésre is kacsolható hőközlés is megvalósítható. Ezekről bővebben személyesen, a helyszín ismeretében.

A kandallók ősi anyaga természetesen a kő (bazalt, riolit, dácit, andezit, fanolit tufák). Ezek lávakövek, melyek a felszínre törő láva megszilárdult anyagaiból tevődnek össze. Legértékesebb fajtái a riolittufa és a bazalttufa. Ezenkívül a kandalló külseje még üledékes kőzetekből, pl. homokkőből, mészkőből, dolomitból, márgás kőzetből is építhető, de ez lánggal nem érintkezhet.

A kemény mészköveknek, mint amilyen a márvány is, több fajtája alkalmas kandallóburkolatnak. Ezek közül tán a legszebb a tardosi márvány (a képen), melynek színe vörösesbarna kristálykalcit agyagerekkel, s persze lehet gránitból, édesvizi mészkővekből, tengeri mészkövekből*. Ezeket a burkolóanyagokat tűzálló kerámiák védik (szilika téglák, samott, krómmagnezit, stb). Csak pár dolgot írtam le az anyagok közül, melyekből összeállhat a kandalló kőzetanyaga. Az összes leírást sajnos nem áll módomban eszközölni, de a kérdésekre szívesen válaszolok (cím az ELÉRHETŐSÉGEKben)!

A kandallók füstkamráját a régi időkben felfalazták és belülről simára vakolták. Ma jobbára acéllemez füstkamrát alkalmazunk 2-3mm-es fekete lemezből szegecselten vagy hegesztve. A füstkamrát egy acélkeretre rögzítve, a falra merőlegesen állítjuk fel, s rögzítőkampókkal a mennyezethez vagy a falhoz erősítjük.

Kandallótípusok: nyitott tűzterű, zárt tűzterű, külső kandallók, kerti grillkandallók, korszerű kandallók, hagyományos rendszerű kandallók, légfűtő betétes kandallók, lemezkandallók, kész kandallók. Ezeken belül is több fajta, melyet érdemes egy kicsit utána nézve tervezgetni, mielőtt még beszélünk a kályhással, hiszen jó az, ha valaki tudja, hogy milyen kandallót építtet és milyen kondíciókkal szeretné felruházni az építményt! Tájékoztatásban is állok rendelkezésre természetesen!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*Idézet nem szó szerint, Kószó József Kandallók c.könyvéből (Forrás még: Bernd Grützmacher Kandallók építése)

Oldal: Kandalló
Hargitai Csaba Kemence-Téglakályha-Cserépkályha-Kandalló építés - © 2008 - 2024 - kalyha-kemence-kandallo.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat